Ha az ember társaságba megy, általában tudja, hogy mire számíthat. Minden társaságnak megvannak a maga kulcsfigurái.
Ott van először is a társaság középpontja. Jópofa, mindenkit megnevettet a vicceivel, érdekes történeteket mesél, és nem utolsósorban mindig képes arra, hogy a holtpontokon átlendítse a beszélgetést.
Fontos szereplő a majszoló. Ő mással nem is nagyon foglalkozik, csak azzal, hogy asztalról asztalra járva végigkóstolja a tálcák, tányérok kínálatát, majd amikor végzett, kezdje az egészet elölről.
Van az unatkozó, aki mást sem tesz, csak ül egy fotelban, vagy kanapén, látványosan nézegeti az óráját, és közben láthatóan szenved.
A megfigyelő általában leül egy csendes sarokba, és mást sem tesz, csak a többieket nézi, és megfigyeli, ki mivel tölti az idejét, hogyan vesz részt a társasági életben.
Van a "jó pasi" aki jól néz ki, és tisztában is van vele, úgyhogy ennek megfelelően viselkedik. Udvarol, kedves dolgokat mond a hölgyeknek. Az ő párja a "jó csaj", aki flörtölget, kacérkodik, udvaroltat magának.

Természetesen Pannikának is megvan a maga társasági szerepe. Ő egyelőre még nem döntötte el, hogy a felsoroltak közül pontosan melyiket is szeretné teljes egészében magára ölteni, de biztos, ami biztos, több szerepbe is belekóstol, ha éppen valamilyen eseményen vesz részt apával, anyával és Dodókával.

Először általában megfigyelő pozícióba helyezkedik. Kínosan ügyel rá, hogy a társasági esemény helyszínének egy olyan pontján maradjon, ahol túl sok ember nem zavarhatja őt. Ilyen szokott lenni például anya lába - jó szorosan átfonva, apa öle - rendesen befészkelve magát, esetleg egy félreeső fotel vagy kanapé. Néha kiszemel egy-egy virágot, szobanövényt, és annak a takarásából figyeli, hogy az események milyen irányba haladnak.

A következő szerep, amit Pannika felvesz az általában a majszoló. Ezzel lehet őt kibillenteni a megfigyelő pozícióból, bár néha a kettőt keresztezi, és a jellemzőket is ötvözi. Teszem fel, ha valaki megkínálja őt ropival, vagy sós pereccel, esetleg pufival, igyekszik minél többet a kis markába zárni, gondolván, hogy nem akar ő senkit sem zavarni azzal, hogy újra kér. A süteménnyel is pontosan ez a helyzet, bár anya arra felhívja a figyelmét, hogy 2-3 szelet süteménynél több  nem fog elférni a kezében. Pannika ilyenkor megsértődik, és az engedélyezett mennyiséggel visszavonul. Általában a megfigyelő pozícióban eltöltött helyek egyikébe - ez alól kivételt képez anya lába - hiszen aki megsértette, annak nem fog kitüntető figyelmet szentelni.

A megfigyelő és a majszoló pozíció ötvözete után általában a majszoló következik magában. Ilyenkor Pannika már felbátorodik, és nem vonul vissza szerzeményeivel. Sorra kukucskál az asztalra kitett tálakba és tányérokra, és viszonylag rövid mérlegelés után igyekszik minél több finomságot begyűjteni rosszabb időkre. Persze Pannika kinézete alapján senki nem gondolná, hogy a kislánynál vannak rosszabb idők is, azonban Pannika szeret mindenre felkészülni, nem minden nap van ennyiféle finomság az asztalon. Néha kénytelen beérni a leves és főétel kombinációval, ami ugye azért sütemény vagy rágcsálnivaló nélkül nem az igazi.

Az következő szerepkör, amit Pannika magára ölt az általában a jó csaj pozíció. Pannika már így két évesen is tisztában van az értékeivel. A belsőkkel és a külsőkkel is. Ha a belsőkre nem is, de a külsőkre igyekszik felhívni a jelenlévők figyelmét. Tisztában van vele, hogy nagyon fontos a megjelenés, így néha az összejövetel előtt hangos dührohamot kap, ha mondjuk anya katicás pólót akar ráadni, amikor ő már kitalálta, hogy egy rózsaszín cicásat vesz fel. Vagy, ha anya nem azt a szoknyát veszi ki a szekrényből, amit ő szívesen felvenne, attól még a hideg is kirázza. Pannika néha azon gondolkodik, hogy anya ízlése nem teljesen egyezik az övével, de szerencsére általában sikerül megbeszélniük, hogy mi is legyen Pannika parti-öltözéke.
Pannika természetesen a külső értékeire igyekszik felhívni a jelenlévő figyelmét is. Például apa egyik barátját mindig olyan kitüntetett figyelemben részesíti, ha meglátja, rögtön felhúzza neki a pólóját. Mutatja a hasát, és általában ilyenkor rá is bök egyet, hogy apa barátja biztos lehessen benne, hogy ami lát, az egy csini pocak. A pocakmutogatás mellé mosoly és szempilla rebegtetés is jár általában, amitől a jelenlévő fiúk általában elolvadnak. Ennél a momentumnál szoktunk elérkezni a társaság középpontja szerephez.
Pannika általában ezzel szokta befejezni a társasági összejöveteleket. Úgy gondolja, ha túl hamar válna a társaság középpontjává, még a végén kimaradna a virág mögüli nézelődésből, nem beszélve a finomságokról, amit a majszoló szerepkörben eszegethet. Pannika szerint ez így jó, ahogy van.